A szabadszellemművesek kiaknázzák a magas IQ, EQ és AQ szintjüket és alkotnak
A Q-bizniszben érdekeltek a Q-teljesítményeket kiaknázzák, hasznosítják, segítik...
Itt található a Q-gazdaság alapjai és néhány idevágó tudnivaló.
► ki a szabadszelleműves? ___► tételes felsorolás
► mi a Q-gazdaság? ___► MAEX ___► mások
Jegyzetek: ► mentális apparátus ___► jogi anomáliák
► Immanista nyitóoldalra

A szabadszellemműves a saját mentális apparátusának kreatív és magas szintű kiteljesítője. A frappáns ötletadó, a felismerő kutató, a reformer, az izmust alkotó, a racionális fantaszta...
Az ismeretlen megsejtése, egy előzmény nélküli összefüggés meglátása, egy alapigazság felfedezése = a szellem szabadsága a (kül)világtól, az ismeretektől, a sztereotípiáktól. Ezek
mind a szellemi termékeket megelőző momentumok, mint például a feltalálói alapötlet; egy zenei alapmotívum; a kutató felismerése, hipotézise; egy művészeti izmus csírája; stb.
Az IQ (intelligencia kvóciens) kiaknázása mellett / előtt minimum ugyanolyan súllyal esik latba a kreativitásban
az EQ (empátia kvantum) és
az AQ (asszociáció kvalitás) is.
A szabad szellem művesség a Q-eredményekkel való foglalkozás, annak kiteljesítése szellemi termékben, és az innováció megalapozása.

Q-20.1 Ötletelők és ötlet-kiteljesítők
Q-20.1.1 Ötletelő, momentum-fejlesztő, ötletadó, ötletgazda
Az, aki eseti, új és kisebb összefüggéseket rögzít (gondolatban, írásban), véletlen és kisebb felismeréseknek jelentőséget ad, azokat aktualizál.
A mentális apparátusának főleg AQ/EQ komponensét használja, és IQ képessége által azt valósan megtestesíti, előadhatóvá teszi.
Az ötlet lehet egy alkotás, mű alapja. Ötletelő a feltaláló mindaddig, amíg nem nyújt egy előnyös megoldást (produkál), vagy amíg nem összegzi az ötletet (szintetizál).
Ha Rubik Ernő IT-programozó lett volna, és a Rubik kockának csupán virtuális megoldása lenne a monitorokon, akkor R.E. most a nagy ötletgazda lenne, nem pedig feltaláló.
Q-20.1.2 Újító, kutató-fejlesztő, kreatív szakember
Az, aki megfigyelt / tapasztalt / tanult vagy közvetetten ismert dolog, folyamat, jelenség módosításával foglalkozik, és a mentális apparátusi képességei által új megoldást alkot.
Az újdonság nem teljes körűen kínál megoldást, mint a feltaláló esetében (az újítás mélységében nem éri a találmányét, vagy szélességében nem fedi le az alapproblémát).
Az újító szabad szellem művesként főként AQ/EQ eredményekből indul ki, azonban az erre alapozott szellemi termék IQ teljesítmény.
Q-20.1.3 Feltaláló
Az, aki a technika állását meghaladó, műszaki jellegű, újdonság fogalmát kimerítő felismerésével foglalkozik, és mentális apparátusi képességei általi felismerést igazolja,
rendszerezetten bemutatja, legideálisabb esetben a szabadalmaztatási szabvány szerint műként nyilvánosságra hozza (szabadalmaztatás).
A feltaláló célja, hogy általános megoldást nyújtson (általános szabadalmi főigénypont), azonban megalkot előnyös kiviteli megoldásokat (mellékigénypontok).
A feltaláló szellemi teljesítménye túlnyomórészt IQ jellegű, mert az AQ/EQ eredményeket igazítania szükséges a racionalitáshoz, a gyakorlati felhasználhatósághoz.

Q-20.2 Szisztematák
Q-20.2.1  Szisztéma / immanens rendszer megalapozója, matematikus, elméleti fizikus
Az, aki általános érvényű, lényegi és átfogó természetű felismerésével foglalkozik logikai jelleggel, és mentális apparátusi képességei által azt valósan megéli, variálja, kiteljesíti.
E felismerések nem ad hoc jellegű momentumokra vonatkoznak (nem ötletek), hanem az objektív mindig meglévő törvényszerűség szubjektíven megélt felfedezése (szellem út).
Bár a felismerés lehet IQ, AQ vagy EQ eredetű, ugyanakkor mindenképp IQ termék kell legyen, azaz mások számára igazolható, logikus rendszerbe foglalható.
Rubik Ernő eredetileg színelmélettel foglalkozott, és az egyik szisztémája a "bűvös kocka" által ismert probléma-kör. A feltaláló a kockát szállította, a szisztemata a bűvösséget.
Q-20.2.2  Idea megfogalmazó, felfedező, divat-diktátor
Az, aki általános érvényű, lényegi és átfogó felismerésével foglalkozik érzelmi, szakrális jelleggel, és mentális apparátusi képességei által arra valósan kiteljesítő hipotézist nyújt.
A felismerés egy objektív fellelhető törvényszerűség szubjektív felfedezése a szubjektum mentális apparátus által, ami azonban független a szubjektumtól és annak határaitól.
A felismerés főleg nem IQ jellegű, mert általában nincs összhangban az általános emberi logikával. Érzelmi, hitbéli meggyőződéseket generál.
Nem feltétlenül igazolódik (igazolható), nem feltétlenül nyújt IQ eredményeket, azonban következetes rendszerbe foglalható = a felfedező szubjektumtól függetlenül helytálló.
Példának okáért amíg a divattervező új szabályai (pl. új szabás), új stratégiái (pl. szín-koncepció) megmarad saját tevékenységén belül addig ő a Q-20.2.3 besorolású alkotó, de
amikor a szellemi tevékenysége nem csupán az egész szakmát érinti, hanem kilépve abból közízlést formál, általános véleményformáló, akkor már e felsőbb kategóriába tartozik.
Q-20.2.3  Stratégia-teremtő, szabály-alkotó, kreatív specialista, divat-tervező
Az, akinek felismerése van rendszer kapcsolatokra / kapcsolódásokra, vagy megoldása van folyamat-optimalizálásra, illetve jelenség jobb, hatékonyabb lefuttatására.
Itt van igazán jelentősége a mentális apparátus kreativitásának, mert a problémafelvetés homályossága és magának a probléma megtalálása egy időben, egy súllyal jelentkezik..
Ez a legtörékenyebb szabad szellem műves tulajdonforma, mert ami úgy nagyszerű megoldás, hogy egyszerű, azt (utólag) mindenki kitalálhatónak véli és közismertnek tekinti.
A Q-21.3 vagy más megoldásszállítók is beletartozhatnak e kreatív kategóriába, mint ahogy Henry Ford, mint menedzser feltalálta a részvénytársaságot.
A Q-20.1.2 kreatív szakemberének törekvése az újítás, azaz technikai tartalmú használati minta létrehozása, vagy - ha annyira átfogó a felismerés, akkor - a feltalálói tevékenység;
azonban a kreatív specialista a szakterületén belül diszciplína szinten tár fel összefüggéseket, ami a szakma alapjait változtatja meg, és általánosságban kihat a gyakorlatra;
illetve, ha e tudományos tevékenység eljut a doktrína szintre, akkor a Q-20.2.3 kreatív specialista egyben Q-20.2.1 szisztéma megalapozó (könnyebben oltalmazható kategória).
Q-20.2.4  Reformer, politikus
Az, akinek felismerése, koncepciója van gazdasági / politikai / jogi / vallási működési mechanizmusok, szabványok, rendszerek lényegi és immananensen helytálló megújítására.

Q-20.3 Empatikusok
Tipikus szabad szellem műves, aki a mentális apparátus képességeit szintetizálja, variálja, kiteljesíti. Önmagában értékadó, iránymutató, ugyanakkor alapozható rá szellemi termék.
Q-20.3.1  Belső késztetésből permanensen asszociációló, empátia-szintetizáló, polemikus
Az, aki egymástól idegennek, távolinak, összeköttetés nélkülinek tűnő dolgok / jelenségek közt képes lényegi kapcsolatot felfedezni, olyat, amely nem nyilvánvalóan adódik,
vagy olyan összefüggéseket teremt, amelyek túlmutatat az alapokon, vagy két össze nem tartozó dolgot egy tőlük idegen, harmadik dolog (szabály) által kapcsol össze.
A K+F esetén ők gyártják a hipotéziseket. A tanácsadók körében ők teremtik az új nézőpontokat. Ők a humoristák, a gagmanek.
Q-20.3.2 Szimbólum-teremtő, izmust létrehozó
Az, aki dolog / jelenség olyan lényegi összetevőjét bont(akoztat)ja ki vagy fedezi fel, amely túlmutat az alapjelenségen, vagy a dolog általánosabb / mélyebb jelentést nyer.
Művészek, akik új korszakot hoznak, izmust kiáltanak ki. Közéletiek, akik új kort, felvilágosodást generálnak. Tudósok, akik átértelmezik az alapokat.
Q-20.3.3 Fantázia-fixáló, világ-teremtő, ásatás-hasznosító, újra-felfedező, fíling-szintetizáló
Az, aki eseti, véletlen aktualitású belső világának képeit, hangjait, hangulatait mentális képességei által intenzíven, valósan megéli, és úgy képest az variálni, kiteljesíteni,
hogy azok az érzések, élmények mások számára is megközelítően ugyanazt a valóságos (reprodukálható) hatást generálják, és alkotásra, cselekvésre, változásra ösztönöz.
Az, aki régi / letűnt kultúrák / világok autentikus felfedezésével foglalkozik, azt aktualizálja vagy időtlen érvényben interpretálja, újraértelmezve kiteljesíti.
Ez esetben az EQ/AQ eredmények a múltból vagy a jövőből, azaz nem a jelenből táplálkoznak, és IQ eredmény által szerveződnek racionális aktualitássá, autentikussá.
Q-20.3.4 Technológia-varázsló, számítógépes guru, pozitív (jóindulatú) hacker
Az, aki  mesterséges környezet / virtuális világ adta lehetőségeket a valós világra (általában a GUI-ra) vetíti, és ott a kívülállók számára követhetetlen jelenségeket okoz.
Itt nem a programozásról van szó, hanem a bitek/bájtok világa szerinti készségszintű belső jártasságról, amely által eltűnik a két világ határa a szellemművelő hatására.
Általában öncélú villongás, egyfajta maximalista bizonyítási vágy a motiváció, azonban éppen a parttalanság az, ami szabad szellem művet eredményezhet.
Q-20.3.5 Metafizikai határátlépő, metaaxiomatikus
Az, aki olyan felfedezést tesz, a mikro+makrovilág egységére olyan szabályt alkot / ismer fel, amely az alapaxiómákra nézve jelentenek újdonságot.
Q-20.3.6 Önkéntes kreativitás-adakozók, szellem-technológusok
Az, aki saját belső világát / ötleteit / különös látásmódja szerinti megoldásait egy ismert témára / dologra / jelenségre alkalmazza, azt átértelmezi vagy lényegesen megújítja
Az újítás, változtatás úgy jelenik meg, hogy más perspektívát ad, új szintet nyit erre alapozható fejlesztéseknek.
Tipikus példája ennek, amikor egy unalomig ismert számítógépes játék megújításra kerül: más játékélményt, minőségi ugrást ad a szellemművelő ötlet-világa által. 
Q-20.3.7 Ismerettágító tanító, vátesz oktató, lényeglátó ismeretterjesztő
Az, aki ötletességét, meglátásait, asszociációit katalizátorként átadja, és ugyanakkor szellemeredményeit éppen azok inspirálják, akik számára teljesít.

Q-20.4 Kreatív innováció-megoldásszállítók
E pont listája azon Q-gazdasági szereplőket érinti a teljesség igénye nélkül, akik a 20.0-20.3-ban felsoroltak szerinti státuszban hozzáadott szellemi értéket hoz létre, de
ugyanakkor fő státusza a Q-21 és Q-22 pont alatti. Tehát a státuszok felsorolása itt összevont kategóriákat jelentenek, ami jelzi a Q-felfogást és annak gyakorlatiságát.
A legismertebb képviselője Henry Ford, aki találmányához Q-20.4.2.1-ként feltalálta a futószalag-gyártást, és megalkotta a részvénytársaság cégformát.
Q-20.4.1 Kreatív Hasznosítók
Q-20.4.1.1 Emocionális Intelligenciával rendelkező (EI) Licenciavásárló, akinek EI-je nem csupán arra terjed ki, hogy megítélje a jó üzletet a megvásárolni kívánt K+F termék innovációjában,
hanem az újdonság lényegét átviszi / átviteti szakembereivel a gazdasági tevékenységbe, akár a termék-marketing során, vagy például szolgáltatás-kultúra által.
Q-20.4.2 Kreatív Megvalósítók
Q-20.4.2.1 Gyártó Kreatív Specialistaként, aki a gyártás során, (pl.) a tömegtermelést lehetővé tevő fejlesztés érdekében hozzáadott értéket hozz létre.
Q-20.4.2.2 Stratégia teremtő Franchise Partner, aki a újfajta, eltérő, de hasznos, eredményes szolgáltatás-variációval járul hozzá az eredeti know-how-hoz .
Q-20.4.3 Kreatív Befektetők
Q-20.4.3.1 Reformer Üzleti Angyal, aki olyan új, speciális finanszírozási modellt ajánl, ami egyedien optimális a konkrét innovációhoz, vagy a K+F jellegéhez.
Q-20.4.4 Kreatív Foglalkoztatók
Q-20.4.4.1 Státuszteremtő Munkáltató, aki olyan új jellegű munkahelyet teremt, ami megfelel a szellemműves autentikusságának.
Q-20.4.4.2 Szisztemata Megrendelő, aki új rendszert indukál / feltételez / vázol fel teoretikusan, amivel inspirálja a szellemműves specialistát.
Q-20.4.5 Kreatív Q-gazdasági értékesítő, az értékesítést egyedi módon elősegítő
Q-20.4.5.1 Menedzser Stratéga, aki az eredeti K+F-t eredeti innovációval támogatja.
Q-20.4.5.2 Idealizáló Producer, aki a K+F innovációját újfajta promócióval, marketing haderővel oldja meg.
Q-20.4.5.3 Reformer Producer, aki a K+F innovációjához valamilyen valós vagy pszeudó társadalmi mozgást, humán-hálózati eseményt generál.
Q-20.4.5.4 Fíling-szintetizáló Impresszárió, aki önmaga vagy referensei által megjeleníti az innovációban a szabad szellem műves egyéniségét, eredetiségét.
Q-20.4.6 Kreatív Q-gazdasági közvetítő
Q-20.4.6.1 Immanens Q-gazdasági adatbázis-szervező, aki a szabad szellem áramlást az annak megfelelő, real-time IT környezetben biztosítja.
Q-20.4.7 Szellemileg aktív és non-profit vagy reszközvetetten profit-érdekeltségű szereplők
Q-20.4.7.1 Reszeánsz személyiség, aki a szabad szellem áramlást elősegíti, vagy q-biznisz projekttel, vagy a szabad szellem művesek felé gyakorolt egyedi adakozással, személyes mecenatúrával, értő pártfogással.
Q-20.4.7.2 Vátesz Gyám, Gondnok, aki lényeglátással segíti a szabad szellem művest, és termékenyen hat meglátásaival az alkotó lelki megalapozottsághoz.
Q-20.4.7.3 Szabadon asszociáló Szponzor, akinek ötlete, vagy a megrendelt kivitel minősége, tartalma által nagy közönség-tömeg számára teremt új élet-érzést oly módon,
hogy valóban összefüggést teremt a reklám az eredeti K+F, szellemi termék vagy az ebből származó termékek lényegi jellemzőivel.
Q-20.4.7.4 Lényeglátó Szellemi Vezető, aki ismeret-tágító ötletekkel segíti a szabad szellem művest, vagy a K+F tevékenységet, és ez visszahat a kreativitásra, a hatékonyságra.

Q-20.5 Szabad szellem műves, kreatív közreműködők, beosztás szerinti státusz-lista
E pont listája azon szakértőket ismerteti, akik a 20.0-20.3 szerinti valamelyik státuszban hozzáadott szellemi értéket hoz létre. Státuszok felsorolása tehát nem új kategóriák.
Q-20.5.1 Kutatók: alapkutatók, alkalmazott kutató, fizetett kutató
Q-20.5.2 Fejlesztők: kísérleti fejlesztő, gyártás-fejlesztő, gyártó
Q-20.5.3 Kiértékelők: alkalmazott kiértékelő, független megbízott kiértékelő, szabvány-alkotó / norma-kontrollt végző
Q-20.5.4 Jogászok: vállalati jogász, ügyvéd, nemzetközi jogász
Q-20.5.5 Ügyvivők: szabadalmi ügyvivő, titok-ügyvivő, ötlet-szisztéma ügyvivő
Q-20.5.6 Témafüggetlen specialisták: pszichológus, tréner, pályázatíró, beavatott szolgáltató, marketing szakember, dizájner, IT programozó

Q-20.6 Jogosultságra, kiváltságra alapuló státuszok
E pont alatti felsorolás nem jelent új kategóriát 20.0-20.3-ban felsoroltakhoz képest, hanem azok Q-gazdasági státuszai szerinti csoportostási listája.
Q-20.6.1 Szabadalmasok
Saját szellem-eredményük felett rendelkező kiváltságosok, jogot, (hasznosítási) engedélyt osztók
Q-20.6.1.1  Találmány szabadalmasa
A szabadalmi törvény által védett/védhető jogalany, akinek igénypontjai a Magyar Szabadalmi Hivatal által engedélyezettek és Szabadalmi Közlöny által kihirdetettek.
Q-20.6.1.2 Szisztéma szabadalmas, ötlet-tulajdonos
Szellemgazda, aki az igényeit tárgyalások alapján tudja érvényesíteni, értékesíteni - többlépcsős titokfeltárás alapján, és elsőbbségi dokumentum (pl. műpéldány) segítségével
Q-20.6.1.3 Technológiai szabadalmas
Szellemgazda, aki az igényeit az által tudja érvényesíteni, értékesíteni, hogy az új eljárás átláthatatlansága / összetettsége / eredetisége megalapozza a hasznosító érdekeltségét.
Q-20.6.1.4  Összetétel szabadalmas
Szellemgazda, aki az igényeit az által tudja érvényesíteni, értékesíteni, hogy az összetétel / recept titkossága nem derül ki a termék vagy a szolgáltatás által.
Q-20.6.2 Egyéb iparjog által kedvezményezett
Olyan jogalany, aki érdekeit a használati-minta, formatervezési minta, vagy a védjegy bejelentésekkel alapozza meg.
Q-20.6.3 Copy right és egyéb szerzői jog alá eső személyek

A Q-biznisz a szellemi tulajdon átfogó menedzselése, az a kreatív innováció, ahol a szabad szellem műves Q-eredmények egésze kerül egy projekt keretébe.
Ez egyben jelenti a magyar jogi anomáliák kivédését, sőt ezek káros hatásainak professzionális kezelését.
Tudatosabban, sokrétűbben és eredményesebben képviselhető az újdonság, és az abban rejlő gazdasági potenciál (extraprofit) a szellemi megoldás szállítók együttműködésében.
Bíró László egy nagyszerű feltaláló volt; ő találta fel, fejlesztette ki a golyóstollat, és szabadalmaztatta Magyarországon 1938-ban, és máshol a világon 1941 és 1948 között.
Bíró azonban igazi szabad szellem műves volt és kidolgozta (szabadalmaztatta és gyártatta) a golyós dezodort is, hiszen az is benne az eredeti ötletben, a szisztémában.
Ha a golyóstoll bevezetése Q-biznisz általi innovációban megy végbe, akkor a projekt már kezdetben kiaknázza a golyóstoll kiváló reklámfelületét és más üzleti (pl. franchise) lehetőségeket.

Q-21. Innovációban érdekelt megoldásszállítók / üzletemberek, / kereskedők

Q-21.1 Hasznosító
Q-21.1.1  Licencia vásárló, hasznosítási jog(ok)at szerző
Q-21.1.1.1  Licencia vásárló, licencia-betársuló
Q-21.1.1.2  Al-licencia vásárló,
Q-21.1.1.3  Egyéb iparjogi oltalomra szerződő, iparjogi alapú társulásban megállapodást érvényesítő
Q-21.1.1.4  Szerzői oltalom alatt álló mű megszerzésére/birtoklására/hasznosítására szerződő
Q-21.1.2 Megvalósítók, kivitelezők
Q-21.1.2.1  Gyártó, szolgáltató
Q-21.1.2.2  Franchise átvevő, know-how kivitelező
Q-21.1.2.3  Egyéb partner/együttműködő
Q-21.1.3  Befektető, nem szakmai beruházó
Q-21.1.3.1 Üzleti angyal
Q-21.1.3.2 Start-up finanszírozó
Q-21.1.3.3 Kockázati tőkebefektető
Q-21.1.3.4 Fedezeti tőkebefektető
Q-21.1.4  Megrendelő

Q-21.2 Munkáltató, foglalkoztató
Q-21.2.1 Szellemművelő személyét folyamatosan, nem eseti módon alkalmazó
Q-21.2.2 Szellemgazda eredetiségét esetileg alkalmazó
Q-21.2.3 Eseti szellemmű eredményeit munkaszerűen alkalmazó
Q-21.2.4 Megbízó, eseti szellemmű eredményt megrendelő

Q-21.3 Q-gazdasági értékesítő, értékesítést elősegítő
Q-21.3.1  Menedzser
Q-21.3.2  Producer
Q-21.3.3  Impresszárió

Q-21.4 Q-gazdasági közvetítő
Q-21.4.1  Bróker
Q-21.4.2  Licencia kereskedő
Q-21.4.3  Al-licencia közvetítő, újítás-szervező
Q-21.4.4  Q fejvadász
Q-21.4.5  Adatbázis-szervező


Q-22. Spirit Signo összefüggés
Az a helyzet, amelyben szellemgazda, szellemműves indirekt/közvetett módon jut előnyhöz/javakhoz, nem a szellemtulajdonának értékesítése a tényező/feltétel.

Q-22.1 Non-profit érdekeltségű szereplők
Q-22.1.1  Mecénás, pártfogó, Reszeánsz támogató
Q-22.1.2  Protektor (pozitív protekciót biztosító), támogató
Q-22.1.3  Patrónus
Q-22.1.4  Gyám, Gondnok
Q-22.1.5  Kurátor
Q-22.1.6  Díj alapítója

Q-22.2 Közvetetten profit-érdekeltségű szereplők
Q-22.2.1  Szponzor
Q-22.2.2  Hirdető

Q-22.3 Hivatalból eljárók vagy szervezeti szereplők, hivatalos személyek/képviselők
Q-22.3.1  Állami / önkormányzati / kormány-szereplők
Q-22.3.1.1  Hivatalok, közfinanszírozású innovációs támogatások államháztartási résztvevői 
Q-22.3.1.2  Munkavállalásban segítséget nyújtó és Továbbképző (munkanélkülieknek)
Q-22.3.1.3  Társadalmi beilleszkedést elősegítő (családsegítő, fiatalok intézete)
Q-22.3.1.4  Jegyző, közjegyző
Q-22.3.1.5  Hivatalból kirendelt jogi képviselő
Q-22.3.1.6  Hivatalból kirendelt gyám, gondnok
Q-22.3.2  Civil szervezetek
Q-22.3.2.1  Alapítványok
Q-22.3.2.2  Közhasznú Társaságok
Q-22.3.2.3  Támogató egyletek, Országos vagy területi Baráti körök
Q-22.3.3  Pályázat hirdetők/kezelők
Q-22.3.4  EU-lehetőségek

Q-22.4 Szellem út segítők
Q-22.4.1 Múzsa, inspiráló közeg egyedei
Q-22.4.2 Szellemi vezető, mentor, mester, edző
Q-22.4.3 Belső együttműködő, mentális társ, szakrális segítő

Q-22.5 Örökösök
Q-22.5.1  Szellemi örökös
Q-22.5.2  Jogi örökös
Q-22.5.3  Hasznosító örökös, önkéntes kiteljesítő


Q-23.Szakértők

Q-23.1 Kutatók, fejlesztők és kiértékelők
Q-23.1.1  Kutatók: alapkutatók, alkalmazott kutató, fizetett kutató
Q-23.1.2  Fejlesztők: kísérleti fejlesztő, gyártás-fejlesző, gyártó
Q-23.1.3  Kiértékelők: alkalmazott kiértékelő, független megbízott kiértékelő, szabvány-alkotó / norma-kontrollt végző

Q-23.2 Ügyvéd, jogász

Q-23.3 Ügyvivők
Q-23.3.1  Szabadalmi ügyvivő
Q-23.3.2  Titok-ügyvivő
Q-23.3.3  Ötlet-ügyvivő

Q-23.4 Témához tartozó specialisták
Q-23.4.1  Független kiértékelő, tesztelő, elemző ház
Q-23.4.2  A megoldásszállító tanácsadói, referensei, szakértői
Q-23.4.3  Tudományos munkatárs, tanulmánykészítő, konzultáns
Q-23.4.4  Szabvány kibocsátó és/vagy analizáló

Q-23.5 Témafüggetlen specialisták
Q-23.5.1  Pszichológus, szociológus
Q-23.5.2  Könyvelő
Q-23.5.3  Pályázatíró, speciális területen lényeglátó, beavatott szolgáltatók
Q-23.5.4  Nemzetközi jogász (mint külsős szakértő)
Q-23.5.5  Adatbázis-gazda, hirdetés-szervező, média-üzemeltető

Q-23.6 Hitelesítők, regisztrálók, kihirdetők
Q-23.6.1 E-hitelesítő, nyilvántartó adatbázis
Q-23.6.2 Off-line hitelesítő, irattár, önkéntes műnyilvántartást intéző hivatal (pl. MSZH, Artisjus)
Q-23.6.3 Közlöny-kiadó

A mentális apparátus egy tudományos alapfogalom a pszichológia, és a pszichoanalitikusok körében. Röviden= a gondolatok, érzelmek, a memória és az észlelés eszközkészlete.
Mindenki álmodott már, vagy álmodozott, vágyakozott, sőt mindenki menekült már hárításba a valóság elől. Freud óta ezek a "Tudattalan" affektusai. [Freud, S. (1915). The Unconscious.]
A bennünk végbemenő pszichés folyamatok nem csupán a kórosak lehetnek nyilvánvalóan, hanem értékes valóság kifejeződések is. Ez a realitás szintézis a "Tudatelőttes".
A Tudatelőttes egyik képzeleti terménye a kreativitás [Sandler, J., Holder, A. & Dare, C. (1973). The topographical frame of reference: the organization of the mental apparatus.]
A Tudattalan realizmusa egy klinikai elméleti dedukció [Laplanche, Jean és Leclaire, Serge (1972) The Unconscious: A Psychoanalytic Study], és rezidensen formálja a gondolatainkat.
Magyarán: hasznosítani lehet az álmokat (álmodozásokat), az asszociációkat, az érzelmi hatásokat, egy emléket vagy emlékképet, benyomásokat, intuíciókat, és a többi nem tudatos állapotot.
Hasznosítható, ha magával a felmerülő érzéssel, gondolattal, annak érdekességével, tartalmával foglalkozik a szubjektum, és nem az "ösztöntörekvés"ekkel, mint például a hárítás.
Ha e hasznosulás új látásmódot szül, egy megérzést, ötletet, felfedezést generál, akkor ez már a mentális apparátus kreatív kiaknázása, ez a szabad szellem művelés kezdeti fázisa.
Ahogyan elfogadott alapfogalom a szellemi termék, úgy a szellemi termény is releváns. Ahogy a nap érleli a terményeket, úgy érlelődnek a szellem terményei is.
Egy zenei motívum vonatkozásában
- ki vitatná annak központi jellegét (nem véletlen, hogy Beethovennek csak az 5-ik és a 9-ik szimfóniáját ismeri mindenki);
- ki nincs tisztában a zenei motívum értékével (hisz erről szólnak a plágium perek, nem az egész műről);
- ki ne értene abból, hogy nagy olasz operák megbuktak, mert a főáriát ismertnek tekintette a közönség?
Azonban a mentális apparátus teljes megélése a zenei motívum kiérlelése, és a műbe való beágyazás, és ennek intellektuális kiteljesítése a zenei mű megkomponálása.
Nem feledhető egyéb idevágó szellemi teljesítmények se: a kotta megírása, az előadás szervezése, ötletek dramaturgiára, szinpszisra, és a többi, és a többi..
Néhány eklatáns példával bemutatható, hogy a mentális apparátus másra és többre képes csupán a szellemi terméknél:
Az iparjog világában a mentális apparátus jellegzetes és példaértékű Q-eredményei
- szellemi termény = az alapgondolat (újdonság jellegű alapötlet);
- szellemi termék = a feltalálói tevékenység (az alapötlet az kidolgozása, az újdonság technikailag hasznosítható megfogalmazása);
- szellemi teljesítmény = a szabadalmi igénypontok és leírás megalkotása (e szabvány-megfogalmazáshoz erős empátia és IQ szükséges).
Az innováció tekintetében a mentális apparátus jellegzetes, példaértékű Q-eredményei
- szellemi termény = a hipotézis;
- szellemi termék = a kutatás;
- szellemi teljesítmény = a fejlesztés.
A szerzői művek esetében a mentális apparátus jellegzetes és példaértékű Q-eredményei
- szellemi termény (művészi szintű megélése) = egy izmus megsejtése, elgondolása;
- szellemi termék (kiteljesedése) = a program-kiáltvány,
- szellemi teljesítmény = egy-egy alkotás az izmus alapján.
A titkosságon alapuló szellemi javak esetében a mentális apparátus jellegzetes és példaértékű Q-eredményei
- szellemi termény = megkülönböztetni a lehetetlent a lehetetlennek tűnőtől (a csupán szokatlantól, az ismeretlentől) - pl. egy új divat(irányzat);
- szellemi termék = az empátiában meglátni az általánosíthatóságot, az asszociációban, az ötletben a konkrét hasznosíthatóságot - pl. egy új divatcikk;
- szellemi teljesítmény = mindezt úgy tálalni, hogy ne legyen elvitatható a szellemgazdától az erkölcsi vagy anyagi siker - pl. divatmárka.

A magyar jog és a kreatív immateriális javak, az újítást hordozó szellemi tulajdon viszonya
A magyar jog a szellemi tulajdon, az immateriális javak tekintetében nem következetes, nem konzisztensen koherens.
Amíg az ipar-, a szerzői és innovációs jog csupán a "szellemi termék" kategóriát tartja oltalmazhatónak, addig ez nem tükröződik (pl.) a számviteli törvényben.
Amíg - azt gondolnánk, hogy - a Szabadalmi Hivatal (SZTNH) a szabadalmasokat védi, képviseli, addig ennek éppen az ellenkezője van intézményesítve!
Iparjog
Az ipar- és szerzői jog teljesítményként csupán a termék (alkotás, mű) kategóriát ismeri el, a mentális apparátus eredmények tekintetében kizáró, vagy megengedő.
Az 1995.évi (szabadalmi) XXXIII. törvény  1.§ (2) meghatározása szerint:
"Nem minősül … találmánynak különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program...
A teljességhez hozzátartozik, hogy a törvény kimondja a (3) bekezdésben, hogy:
A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
Emiatt lett egészen furcsa Rubik Ernő bűvös kockájának a szabadalmi leírása.
Ezek szerint a bűvös kocka ötletének (önmagában) nem jár Magyarországon törvényi oltalom! Vagy talán a szerzői jog kínálja a megoldást? Csalódnunk kell.
Szerzői jog
Az 1999. évi (szerzői jogi) LXXVI. törvény 2.§ (6)
"Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.”
A teljesség kedvéért nézzünk utána, hogy mit mond erről kutatás és fejlesztés jogi környezete!
Innovációval kapcsolatos jogi szabályozás
A 2004. évi CXXXIV. (K+F & innovációs) törvény, 4.§ (1) a)
"… a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos … tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka."
illetve a 21§ szerint "szellemi alkotás:
az az alkotás, műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (...) tárgyát képezze, vagy amely jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll..."
Tehát e törvényi szövegezésben is csak az a "munka" vehető figyelembe, ami már az ipar- és/vagy szerzői jogban rögzítésre került, és pl. a hipotézis nem érték.
Ha tehát valakinek egyéni látásmódja által felfedez valamit, ötlete van, asszociációival összefüggéseket teremet, ráérez egy dallamra - ezek mind-mind oltalom nélküli értékek.
Leszögezhető: a törvényi hozzáállás problémás, rossz, káros; nem szolgálja immanensen a szellem-gazda erkölcsi és anyagi elismerhetőségét:
Az "életszerűség" relevanciája gyakran előfordul a jogi gyakorlatban, sőt perdöntő egy-egy bírósági tárgyaláson - természetesen a törvényi határokon belül. Ilyesféle
immanens megítélés tükröződik - adójóváírásként - az idevágó törvényi rendelkezésekben, ahol a szellemi értékek több fajtáját elismerik, elszámoltatását megengedik.
Számviteli törvény
A 2000. évi (számviteli) C. törvény 25. § (7) bekezdés c) cikkelyed szerint:
"Az immateriális javak között ... kell kimutatni ...a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak(at), függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.
Vegyük észre! E törvény kötelez arra mindenkit, hogy értéknek kezelje az összes szellemi javakat, eredményeket, nem csupán azokat, amelyeket az ipar és szerzői jog oltalmaz.
Vegyük észre azt is, hogy még meg is erősíti a szellemi terméken kívül eső státuszt! Ha nincs használatban, ha nem (szellemi) termék, még akkor is.
Társasági adóról szóló törvény
Az 1996. évi (társasági adóról szóló) LXXXI. törvény igazán a gyakorlatias elszámoltatás jogi környezete, mégis tucatnyi helyen feltüntetett, elszámolható az egyéb szellemi javak,
mint például az alapkutatás, vagy a kísérleti fejlesztés költsége. (Mint ismeretes, e szellemi tevékenységtől nem feltétlenül várják el a termék szintű eredményt, az iparjogi oltalmazhatóságot).
Szintén számtalan esetben szerepelnek elszámolási tételként a "jogdíj alapú immateriális javak", amelyeket egyszerű megállapodás, vagy műnyilvántartás jegyez (és nem jogi oltalom).
Jogelmélet, joggyakorlat
E helyen nem kerül elemzésre, bizonyításra az alkotmányos Alaptörvény és a Polgári jog inkompetenciája a szellemi (szellem) tulajdon vonatkozásában. Itt nem ez a cél.
Azt viszont látni kell, és figyelembe kell venni, hogy az "ember" posztulátumra alapozott jog anomáliákat szül a "szellem" megnyilvánulásai, és annak szabályozása tekintetében!
Íme néhány "szellem-gazda" alapprobléma, amiről a "jó gazdának" tudnia kell!
1) A szabadalmaztatás folyamatába eleve beépített a rosszindulatú támadás lehetősége.
-- A beadástól számított egy éven belül lehet a szabadalmi igényeket kiterjeszteni nemzetközivé, ha ez nem történik meg, akkor csak Mo-n hatályosak az oltalmi igények.
-- A szabadalmi leírást és az igénypontokat közzéteszi a Hivatal (a beadástól számított 1,5 év múlva), azaz bárki megismerheti.
-- Minthogy az oltalmi kör csak Mo-ra terjed ki, bárhol máshol a világon eleve rosszindulatú információ-lopás végezhető a nyilvános kutatóbázisokban találmányok után.
-- Már a szabadalom megadása előtt gyárthatják, használhatják máshol a világon büntetlenül és jogosan a nemzeti bejelentés tudását, szellemi értékeit.
-- Ha Európára kiterjedő az oltalom, akkor az EU-n kívül; ha "teljes nemzetközi" szabadalmaztatásról van szó, akkor azon országokban, aki nem csatlakoztak az egyezményhez.
---- A SZABADALMAZTATÓ SZELLEMI TULAJDONOS MÉG FIZET IS AZÉRT A HIVATALNAK, HOGY HIVATALOS CSATORNÁN VILÁGGÁ KÜRTÖLJE AZ A TUDÁSÁT,
---- ÉS AZTÁN NEM VÉDI MEG ŐT A TÖRVÉNY! (mondván: a törvény nem ismerete, nem mentesít...)
2) A nemzeti szabadalmaztatás gazdasági hátrányt eredményez a nemzeti régióban.
-- A magyar nemzeti szabadalom azt jelenti, hogy csak Mo-n érvényesítheti a szabadalmas az igényeit (igénypontjait), azaz minden magyar hátrányba kerül.
-- Minden magyar hasznosítónak fizetnie kell a licenciáért, míg a nem magyaroknak (a nem magyarországi érdekeltségűeknek) nincsenek költségeik, sőt kötelezettségeik sem.
---- A SZABADALMAZTATÓ ÚGY PRÓBÁL ELŐNYT TEREMTENI A RÉGIÓBAN, HOGY EKÖZBEN HÁTRÁNYT OKOZ A (POTENCIÁLIS) PARTNEREINEK.
3) A szabadalmaztatás folyamata káros (lehet) magára a szabadalmasra nézve.
-- A szabadalmi leírás (tartalom) és igénypontok (szándék) már nem változtatható érdemi módon az eredetileg beadott tartalomhoz, szándékhoz képest.
-- Ez nem életszerű, mert az alkotó az alkotás folyamata alatt is fejlődik, vagy a szabványleírás előírásai miatt más szemszögből is használja saját mentális apparátusát. Azaz
-- Nyilvánvaló, hogy a találmány kiteljesedése a feltalálói tevékenység által jön létre, de a Hivatal tiltja a hivatali eljárásból fakadó felismerések beépítését.
-- Más szemszögből is életszerű, közismert, hogy az "embernek időközben jobb ötlete támadt", azonban ez már nehézkesen, vagy egyáltalán nem építhető bele az oltalmi igénykörbe.
-- A FELTALÁLÓ - A SZABADALMAZTATÁSA ÁLTAL - SAJÁT MAGÁRA NÉZVE VÉGEZ(HET) ÚJDONSÁGRONTÓ TEVÉKENYSÉGET.

---

__További információkért vegye fel a kapcsolatot: info@immanista.hu

---